Kategóriák

Az allergiák eredete, jellemzőik

Az allergiák eredete, jellemzőik

Az allergia olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre.
A védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál.

Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, vagyis az immunrendszer válasza olyan anyagra, ami legalább egyszer már korábban is bekerült a szervezetbe.
 

Lelki eredetu (pszichés) allergiák
A XX. század végére és a XXI. század elejére olyan világot alakított ki az emberiség a maga számára, amely élhetetlenné vált! A külso környezet a méreganyagok olyan arzenáljával támad, hogy az ember csodálatos önjavító szervezete már nem képes alkalmazkodni hozzá! Ehhez jönnek a lelki és mentális gondok, konfliktusok, és a végtelenségig felfokozott stressz. Az ember olyan fordulatszámon pörög, hogy, hiába képesek egyes szervei a normális létfunkcióinál több tízszer nagyobb teljesítményre, elobb utóbb tönkremegy - megbetegszik.

Ezt az élhetetlen világot tudat alatt elutasítja – kialakul a tiltakozás - az allergia pszichés háttere. A testi tünet, pedig attól függ, hogy a kiváltó okok közül melyikkel, milyen gyakran találkozik. Ahogy ez az elozoekbol, már nyilvánvalóan következik: a test csak a lélek és a tudat kivetüléseit képes tükrözni, ezért elsodleges feladat mindig a kiváltó okok felderítése.

Idegi – hormonális (neuro – endokrin) eredetű allergiák
Elofordul, hogy egy bizonyos anyagra egyszer allergiásan reagál a szervezet, másszor viszont nem. Ez az idegi - hormonális rendszer muködésével magyarázható. Fáradtság esetén kevésbé muködik ez a rendszer, gyengébb a receptorok fogadóképessége, ezért könnyebben produkál reakciót.

A pénz és sikerközpontú civilizált társadalmak embere hatalmas energiát fordít az anyagi javak megszerzésére, birtoklására és megtartására. Pihenésével nem törodik, illetve amikor pihenhetne, akkor mesterséges eszközökkel stimulálja a szervezetét (cigaretta, alkohol, izgató témájú filmek, stb.).

A kimerült, elfáradt szervezet ezért nagyon gyakran kiszámíthatatlanul reagál a külvilág allergénjeivel szemben.

Az idegi - hormonális tényező mellett rendszerint jelen van egy másik, toxikus összetevo is. Jó példa erre a böjtkúra, mikor a toxikus aspektust kezelik, így az immunsejtek receptoraira telepedett méreganyagok eltávolítását segítik. Ezért a következo allergiaszezonban már nem lesz allergiás reakció.

Táplálkozási eredetű allergiák
A civilizált ember táplálkozása szinte teljes mértékben elszakadt a természettol. A mezogazdasági „ipar” által megtermelt növények a nagy terméshozam érdekében nemesítettek, génkezeltek, rovar és növényvédo szerekkel „védettek”. Az állati eredetu élelmiszerek még drámaibban terhelik az emberi szervezetet, hiszen az elobb említett növények elfogyasztása után valamennyi méreganyag, vegyszer, gyógyszer a köto-, és zsírszövetekben koncentráltan lerakódik. A feldolgozóipar a jó tárolhatóság és szállíthatóság miatt tovább ront a helyzeten. A mai kor embere már szuper-, mega-, és gigamarketekben vásárol. Itt dönto többségében csak elemi alkotóira szedett, majd „újra összerakott”, színezett, ízfokozóval és ételfestékkel gusztusossá tett, hokezelt, tartósított, dehidratált valamit vásárolhat, ami még szebb és jobb ízu, mint az eredeti volt. Csak egyben különbözik tole, abban, hogy ez már nem étel és nem táplálék, hanem „élelmi”-szer! Ez azt jelenti, hogy nem eredeti – hanem muvi beavatkozással készített olyan dolog, ami ezelott soha nem létezett, ezért az immunrendszernek nincs róla információja, így nem is tud vele mit kezdeni.

Ráadásul ezekből a szörnyűséges (ám igen jóízű – erre vigyáz a kémiai ipar) élelmiszerekbol sokszor és rengeteget fogyaszt, amire a reklámipar felügyel. Ezáltal az emberi szervezet a természetes alkotókban elszegényedik, a túlzott állati fehérje és finomított szénhidrát fogyasztása következtében (cukor, gabonatermékek) erősen elsavasodik és az emésztőszervek nem megfelelően végzik a munkájukat.

Az erős allergiában szenvedők több mint 80%-ánál a hasnyálmirigynek a toxikus lerakodások okozta enzimgyengesége figyelhető meg. Ha a hasnyálmirigy túl kevés emésztoenzimet termel, akkor a táplálék elégtelenül emésztodik meg, és emiatt a belekben a táplálék megrothad, vagy megerjed. Fokozódó püffedés, hasfájás, híg széklet, hasmenés, ugyanakkor székrekedés is lehet a következmény. A tápanyag rothadása vagy erjedése miatt megbetegszik a bélflóra is, sot gyakran eros gombásodás léphet fel. A súlyos bélflóra problémák miatt a bélfal pórusai kitágulnak, és a még emésztetlen táplálékban lévo fehérjék nagyobb mennyiségben bejutnak a vérbe. Az emésztoenzimek által még alkotóelemeikre, az aminosavakra le nem bontott tápláléki fehérjék különösen mérgezo anyagnak minosülnek a vérünkben, és az immunrendszernek azonnal meg kell oket semmisítenie. Minél inkább károsították már a környezeti eredetu méreganyagok vagy a kémiai gyógyszerek az immunrendszert, és minél több fehérjerészecske jut a vérbe - amely természetesen a lebontott fehérje mennyiségétol is függ -, annál hamarább lép fel a védekezo rendszer túlterheltsége. Az ilyen helyzetre a védekezo rendszer szükségállapoti megoldásként fokozott antitest termeléssel reagál. Az antitestek rákötodnek az emésztetlen fehérjékre, és így ártalmatlanítják oket. Az immunrendszer rendszerint már elso ízben megjegyzi a vér ilyen túlterhelését az emésztetlen tápláléki fehérjékkel, és ha legközelebb találkozik egy ugyanilyen fehérjével, a biztonság kedvéért még nagyobb mennyiségben bocsát ki antitesteket, mivel nem tudja, hogy érkezik-e a vérbe még fehérje, és ha igen, mennyi. Az ilyen túlzó immunreakciót nevezzük allergiának.

A legfontosabb táplálkozási allergiák a következok.

Sóhiány miatti allergiák

Rengeteg ellentmondásos írás és vélemény jelent meg a sóról. A mai hivatalos orvostudomány mérsékelt sózásra int, néhány évvel ezelott semmit nem engedett meg, mondván, hogy a szív és keringési betegségek mögött a sok só áll. Egyes természetgyógyászati irányzatok egyenesen megtiltják az alkalmazását. Azonban mindenki elfelejti, hogy annyi más mellett a só egyik legfontosabb táplálkozástani jelentosége a fehérjeemésztéshez elengedhetetlenül szükséges sósav képzodése áll, ami foleg a konyhasóból képzodik. Így ír errol Henning Müller-Burzler – Az allergia gyógyítható címu könyvében:

„A vizes gyomortartalomban a só (NaCl) nátrium- és klorid ionokra bomlik szét, amelyek más anyagokhoz kapcsolódva a bélbol felszívódnak a vérbe.

A gyomornyálkahártya fedosejtjeiben B1-vitaminnal vízbol (H2O) és széndioxidból (CO2) hidrogénionok (H+-ionok) és bikarbonát ionok (HCO3-ionok) keletkeznek. A bikarbonátionokkal történo kicserélodés révén a klorid ionok a vérbol a fedosejtekbe jutnak. Vas (Fe) jelenlétében a hidrogén- és klorid ionok sósavat (HC1) alkotva a gyomorba kerülnek.

A gyomorsav dönto mértékben vesz részt a táplálékban lévo fehérjék lebontásában a gyomorban. A fehérje megemésztésének elso lépése során felbontja a gyomorpépben lévo fehérjéket. A gyomor és a hasnyálmirigy fehérjebontó enzimei ezután a lebontott fehérjét legkisebb alkotóelemeire, az úgynevezett aminosavakra bontják, amelyek végül a vékonybélbol felszívódnak a vérbe, és utána a szervezet ezekbol építi fel a saját fehérjéit. Ha hiányzik a gyomorsav, vagy ha túl kevés képzodött belole, akkor a fehérje megemésztése kezdettol fogva blokkolódik vagy részlegesen akadályozódik. Aki tehát meg akarja emészteni a fehérjében gazdag élelmiszert, annak mindenképpen sok gyomorsavra, következésképpen a szervezetében megfelelo mennyiségu sóra van szüksége……

Ha tehát sóhiány miatt a gyomorsavképzodés már lecsökkent, de ennek ellenére olyan fehérjében gazdag élelmiszert fogyasztunk, mint amilyen a hús, a hal, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék és az olajos magvak, a tejtermékek vagy a gabonafélék, akkor ugyanazokkal a következményekkel kell számolnunk, mint amilyenek a környezeti okok miatti emésztésgyengeség esetén lépnek fel. Az emésztetlen fehérje megrohad a bélben, és jelentkeznek a fentebb már leírt bélproblémák. A bélflóra zavarok miatt a bélfal pórusai megnonek, és az emésztetlen fehérjemolekulák fokozott mennyiségben jutnak a vérbe. A vérbe került testidegen fehérje rendkívül mérgezo, és az immunrendszernek azonnal ártalmatlanítania kell. Ha az immunrendszer már egyéb tényezok (környezeti eredetu méreganyagok, kémiai gyógyszerek stb.) miatt meggyengült, vagy túl sok testidegen fehérjét enged meg a vérben, az immunrendszernek meg kell húznia a vészféket, és fokozott mértékben termel antitesteket, amelyek a fehérjét aztán megkötik. Amikor ugyanazzal a fajta fehérjével legközelebb találkozik a szervezet, nyomban túlzott antitestképzés kezdodik, ugyanakkor hisztamin és bizonyos prosztaglandinok áradnak szét, amelyek elsosorban felelosek az allergiás reakciókért - ezt nevezzük emésztoképességi okokra visszavezetheto allergiának.

Még ha viszonylag ritkán fordul is elo, hogy allergia kizárólag csak gyomorsavhiány miatt keletkezzen, mégis sok az olyan allergiás beteg, akinek enyhe vagy közepes gyomorsavhiánya van, akár a hasnyálmirigy miatti emésztésgyengeséggel, akár anélkül. Emögött az rejlik, hogy az érintettek közül sokan igyekeznek lehetoleg egészségesen táplálkozni, és ennek során tudatosan vagy nem tudatosan csökkentik az étrendjükben a só mennyiségét….

Ne féljünk tehát a sótól! Egyre többen igyekeznek minél egészségesebben táplálkozni, ami a normálisnak nevezheto napi átlagos 3-5 grammnyi konyhasó bevitelét is tartalmazza.”

Cukor-, gyorsétel- és alkohol allergiák

Vannak egyes vitaminok és ásványi anyagok, amelyek kulcsfontosságúak a jól muködo immunrendszer szempontjából. Elsosorban a C-, E- és A-vitaminok tartoznak ezek közé, valamint a karotinoidok, a CoQl0 koenzim, a cink, a réz és a szelén.

A túlságosan feldolgozott és a létfontosságú anyagokban szegény táplálék nemcsak kevesebb életenergiát ad a szervezetünknek, hanem sokszor éppenséggel káros az egészségre. Ezek közé tartoznak az alkoholtartalmú italok, a finomított cukor, és sok olyan élelmiszer, amelyeket annyira feldolgoztak és annyi kémiai adalékanyaggal láttak el, hogy a szervezet számára teljesen új, ismeretlen dolognak számítanak. Hiába is keressük az ilyen termékekben az életerot (bioinformációt) és a természetes vitaminokat. A finomított cukor (szacharóz) és mellékterméke (a glükóz és a glükózszirup) a legerosebb savképzok közé tartozik, ezáltal nem csak sok anyagcsere megbetegedést - cukorbetegséget, csontritkulást, epekövet vagy érelmeszesedést is - okoz, hanem minden más tápláléknál jobban károsítja a bélflórát. Napi egy vagy két kávés-kanálnyi, vagyis 5-10 gramm cukor fogyasztása, már tartósan károsíthatja a bélflórát!

Az alkohol ugyan nem fejti ki azokat a fajta negatív hatásokat a bélflórára, mint a finomított cukor, azonban más módon terheli meg az anyagcserét. Egyfelol károsítja a máj-, az agy- és az idegsejteket, másfelol fékez, vagy blokkol sok enzimreakciót a szervezetben. Hatására lanyhulhat az emésztési enzimek termelodése a hasnyálmirigyben. Az emésztoképesség csökken, a táplálék kevésbé emésztodik meg, és rothadni vagy erjedni kezd a bélben. A bélflóra megbetegszik, és ezzel elokészül a talaj az allergiák kialakulásának.

A gyorséttermi hálózatokban kapható termékekre még az a szó is nehezen illik, hogy élelmiszer. Hosszútávú fogyasztásuk rengeteg hiánybetegséghez, allergiához vezethet, mivel a nyersanyagok eloállításától (génkezelés, vegyszerezés, hormonkezelés, stb.) a tartósító, hokezelési eljárásokon keresztül az eredetileg emberi fogyasztásra alkalmas élelmekbol allergén válik. Erc Schlosser írja a Megetetett társadalom címu könyvében, hogy csak az Egyesült Államokban mintegy 200.000 ember betegszik meg naponta(!) valamilyen ételtol. Közülük 900 kórházba kerül és 14 meghal! A gyorséttermi hálózatban kapható húsételek jelentos részében megtalálható, a marha ürülékében eloforduló, halált okozó E.Coli baktérium. Az USA mezogazdasági minisztériumának egy 1996-os országos vizsgálata szerint a darált marhahús 7,5 %-a szalmonellával, 11,7 %-a Listeriával, 30 %-a Staphylococcus aureusszal és több, mint 50%-a Clostridium perfringensszel volt fertozött. A kórházba kerülo listeriás fertozöttek közül 20 % meghal!

Tíz évvel késobb 2006. június 19.–én a MTV1 és a TV2 Híradójában elhangzottak szerint az EU tagállamok közül Lengyel-, Cseh-, és Spanyolországban a reklámkampányokkal egészségesnek hirdetett baromfihús 52-54 %-a szalmonellával fertozött. Magyarország jelenleg a középmezonyben helyezkedik el (kb. 30 %), a foállatorvos nyilatkozata szerint.

A következok Hans-Ulrich Grimm – A leves hazudik címu (nyugodtan mondhatjuk, hogy horrorisztikus) könyvébol valók, és ezek még csak nem is legdurvábbak. Aki egy gyorsétteremben bármit fogyaszt, vagy iparilag elore gyártott készételeket eszik, az soha nem lehet biztonságban az egészségét illetoen.

„1992-ben Dr. Hugh A. Sampson és néhány orvos kollégája az amerikai Baltimore John Hopkins Egyetemérol 6 iskolás gyermek titokzatos halálokát kereste. A keresés megdöbbento eredménnyel zárult. A hálokok a következok voltak: hamburger, szendvics, édességek. A New York Times beszámolója szerint az élelmiszerek rejtett összetoveket tartalmaztak: mogyoró, dió és tojás minimális mennyiségeit. A gyermekek, akik valamennyien allergiások voltak ezekre, a veszélyes anyagokat mindaddig sikeresen kikerülték....

Gyermekek és tinédzserek százai halnak meg évente anafilaxiás sokkban – mondja Dr. Sampson, aki felismeréseit a New England Journal címu lapban hozta nyilvánosságra.”

Kombinálási hibák miatti táplálkozási allergiák

Bélflóra problémák nemcsak emésztésgyengeség vagy finomított cukor következtében keletkezhetnek, hanem az élelmiszerek helytelen kombinálása miatt is. Az ilyen kombinálási hibák közvetlenül ugyan nem váltanak ki allergiát, mégis - minden más, a bélflórát romboló behatáshoz hasonlóan, hozzájárulhatnak az allergiák keletkezéséhez vagy fokozódásához.

A finomított cukor és a teljes orlésu gabonák miatti allergiák

Ami a finomított cukrot és melléktermékeit, a glükózt és a glükózszirupot illeti, azok már önmagukban is károsítják a bélflórát; ám teljes kiorlésu gabonákkal, dió- és mogyorófélékkel vagy olajos magvakkal együtt ez a hatásuk még erosebb, foleg akkor, ha az utóbb felsorolt élelmiszereket nyersen, tehát sütetlenül fogyasztjuk. Ha tehát finomított cukorral készült süteményt akarunk enni, akkor a süteményt semmi esetre sem teljes kiorlésu gabonából készítsük, és ne legyen benne sem dió- és mogyoróféle, sem olajtartalmú mag. Továbbá étkezés elott vagy éppen foétkezéskor ne együnk teljes kiorlésu gabonafélét, vagy dió- és mogyorófélét és olajtartalmú magot, hogy az nehogy összetalálkozzon a gyomor-béltraktusban a finomított cukor még fel nem szívódott maradványaival. Finomított cukor + teljes kiorlésu gabonák = méreg

Összegzés: így kerülhetjük el a legrosszabbat

Ha betartjuk az alább következo táplálkozási szabályokat, és ha egészséges az emésztésünk, akkor elkerülhetjük a legkomiszabb bélflóra problémákat.

1. A leheto legkevesebb finomított cukrot fogyasszuk (inkább semmit!).

2. Soha ne együnk finomított, részben finomított vagy kristályosított cukrot együtt melegített vagy nyers teljes kiorlésu gabonafélékkel, dió- és mogyorófélékkel vagy olajos magokkal. Ugyanez vonatkozik a finomított cukrot tartalmazó italokra, például a limonádéra, a kólára, a malátasörre és az alkoholos italokra.

3. Ne együnk ugyanazon az étkezés során savanyú gyümölcsöket teljes kiorlésu gabonafélékkel, burgonyával, fozelékfélékkel, vagy szelídgesztenyével együtt.

4. Soha ne együnk együtt nyers dió- és mogyoróféléket, olajos magvakat vagy nyers gabonaféléket sóval ugyanabban az étkezésben, de elotte vagy közvetlenül utána sem, ha az étkezés sót is tartalmaz.

Csecsemokori allergiák
Napjainkban sok szülo teszi fel magának a kérdést, hogy csecsemojük vagy kisgyermekük miért mutat nagyfokú allergikus reakciókat annak ellenére, hogy egyáltalán semmi vagy csak viszonylag rövid ideje van érintkezésben a külvilággal. Az anyák gyakran kapják azt a tanácsot, hogy minél tovább szoptassák, illetve a szoptatás elhagyását követoen se tehéntejjel táplálják a gyermeküket, mert a tehéntejben lévo fehérje sok ember számára különösen eros allergént jelent. Mégis egyre több csecsemo és gyermek allergiás, még akkor is, ha nem fogyasztanak tejtermékeket. A várandósság alatti méregtelenedés a csecsemok allergiáinak okozója. A csecsemoknél és a kisgyermekeknél keletkezo allergiák okozója az anya szervezetében felhalmozódott sok különféle környezeti eredetu méreg és kémiai gyógyszer. A várandósság ideje alatt hormonok hatására a kötoszövetekbol és a belso szervekbol a normális anyagcseretermékek mellett a vegyi anyagok és a nehézfémek nagyobb mennyiségben oldódnak ki, és a placentán keresztül bejutnak a növekedoben lévo magzatba is. A mind gyakrabban jelentkezo hányással is járó rosszullét elsosorban arra vezetheto vissza, hogy a méregtelenítés miatt fokozott megterhelés éri az anya máját, hiszen most több méregtelenítést kell elvégeznie, mint amennyire képes. Ilyenkor a felhalmozódott salak- és méreganyagok általában már azelott összegyulnek a vérben, hogy a májba jutnának. Mivel a gyomorból, a hasnyálmirigybol és a belekbol a vér közvetlenül a májba jut, nyilvánvalóan leginkább ezekben a szervekben jelentkezhet torlódás. Émelygés, hányás, fokozott puffadás, székelési nehézségek, aranyér, a lábak visszeresedése, vagy akár torlódás miatti bélflóra problémák és gombás betegségek jelentik ennek a problémának a leggyakoribb tüneteit.

Ám ha a májban jelentkezo torlódást megfelelo májterápiával meg szüntetjük is, a méreganyagok még ott vannak a vérben, és a placentán át bejutnak az embrióba vagy a magzatba. Fel nem oldott májbeli torlódás esetén ennek természetesen még nagyobb a jelentosége! A meg nem született gyermek ezeket a környezeti eredetu méreganyagokat és kémiai gyógyszeranyagokat saját kötoszöveteiben és belso szerveiben halmozza fel. A méreganyagok az egyes mérgek testtájékok szerinti affinitásának és a genetikai sajátosságoknak megfeleloen az immunsejt képzo szervekbe (nyirokcsomók, csecsemomirigy, lép stb.) is bejuthatnak, ezáltal a csecsemo immunrendszere már az anyatestben károsodásokat szenved. Ilyen méregmegterhelés a hasnyálmirigyet, vagy a gyomrot is mind gyakrabban éri, így az emésztonedvek termelése már a születéstol kezdve többé-kevésbé legyengülhet. Legtöbb esetben fehérjeemésztési zavarok keletkeznek.

Ez az oka annak, hogy az utóbbi években egyre több csecsemo születik jelentosen meggyengült immunrendszerrel és vegyi anyagok vagy nehézfémek miatti emésztésgyengeséggel. Vannak olyan csecsemok, akik a normális emésztoképességnek mindössze negyed- vagy ötödrészével rendelkeznek. Emésztoképességük olyan kicsi, hogy még a csupán 2,4 gramm fehérjét tartalmazó 200 ml anyatejet sem képesek rendesen megemészteni. Kevésbé súlyos esetekben puffadással, enyhe hasfájással, hasmenéssel és bélflóra problémákkal reagálnak rá. Szélsoséges esetekben az úgynevezett három hónapos kólika hathónapos kólikává alakul, vagy egyáltalán véget sem ér. Azonkívül a fokozott fehérje rothadás miatt viszonylag gyakran további gombás fertozések (candida) jelentkezhetnek a bélben, s ezek fehér szájpenész formájában a szájban is megmutatkozhatnak. Sokszor már a születést követo elso napokban allergia fejlodhet ki a meg nem emésztett anyatejre vagy az alkalmazott tápszerben lévo fehérjére.

Amit még tudniuk kell a szüloknek: fogzás idején a csecsemok allergiás reakciói rövid idore súlyosbodhatnak.

Genetikai eredetu (örökletes) allergiák
Öröklött hajlam következtében az allergikus reakciók a borön vagy az emésztoszervi, a légúti vagy más szervekhez tartozó nyálkahártyákon is felléphetnek.

Az ilyen gyermekek allergiáinak gyökeres és tartós hatású gyógyítása csak akkor lehetséges, ha a szervezetüket legalább részben megszabadítjuk a környezeti eredetu méreganyagoktól, és a terápia során az emésztoképességüket is sikerül normalizálni.

Toxikus (gyógyszer, oltás, ipari-, környezeti mérgek)
Az allergiák egyik legfontosabb okozója vagy súlyosbítója az oltás. Tény, hogy a szervezet által nem megfeleloen befogadott oltások mind több ember esetében tartós immungyengeséget idézhetnek elo, és emiatt rendszeresen allergiás reakciók jelentkeznek vagy a már meglévo allergiák fokozódnak. Ennek a tendenciának két oka van: egyrészt az, hogy a környezeti eredetu mérgek vagy betegségek miatt eleve meggyengült immunrendszer sokkal rosszabbul bírja az oltásokat, másrészt túlterhelik az egyre surubben alkalmazott kombinált oltások.

Az allergiák keletkezéséhez a különféle környezeti eredetu méreg anyagokon kívül a legtöbb vegyészeti úton eloállított gyógyszer is hozzájárul. Nemcsak azért, mert, hátrányos mellékhatásaik vannak, hanem mert felhalmozódnak a szervezetben. Ez azért van így, mert a szervezetünk evolúciós okok miatt csak nagyon nehezen képes száz százalékosan eltávolítani a nehézfémeket és mesterséges kémiai vegyületeket, így a kémiai eredetu gyógyszereket is. Ezek egy része visszamarad a szervezetben, és lerakódik a kötoszövetekben és a belso szervekben.

Ezt a megállapítást egyértelmuen alátámasztják azok a kutatások, amelyeket sokféle gyógyszerrel kezelt és szervetlen tápanyagon hizlalt haszonállaton végeztek. Az ilyen állatok húsában és csontjában különösen jelentos mennyiségu gyógyszermaradványt mértek. Normál körülmények között természetesen az emberben is felhalmozódnak a kémiai eredetu gyógyszerek, valamint a húsételként elfogyasztott készítményeket is „hasznosítja” és raktározza a szervezet.

Az ipari és környezeti mérgek már minden ésszeru határon túlmentek évtizedek óta. Mindennél többet mond az a megdöbbento adat, hogy a sarkvidéki jegesmedve vérében is kimutatható a DDT, amit már évtizedek óta nem használnak a mezogazdaságban a rovarkártevok ellen. A városokban élok hatványozottan veszélyeztetettek, a szmog, a kipufogógáz és a számtalan vegyianyag (becslések szerint több tízezer) levegoben való jelenléte miatt.

Elektromágneses (EM) eredetu allergiák
Egyre jobban terjed, de szinte semmi figyelmet nem kap az elektroszmog az allergiás betegségek kialakulásában. Egy átlagosan felszerelt háztartásban minimum 5-10 elektromos készülék van folyamatos (stand-by) üzemmódban, ami éppen olyan hatással van a bent lakókra, mint Smith híres felfedezésénél a nagyfeszültségu távvezeték közelében élo allergiásra. A mai modern irodában ennél sokkal több állandóan bekapcsolt elektromos készülék van és ezek száma napról napra no

Tartalomhoz tartozó címkék: hír
Kiemelt témák
Kérdése van?

Ügyfélszolgálatunk áll az Ön rendelkezésére!

Partnereink

Közösség

 

 
Gyártók